reagál arra, ha a belvárosban ébred, rövidnadrágban. Mit számítanak az évek,
különösen ha az ember bérlakásban lakik? Ne feledjük, hogy minden életkornak
megvan a maga öröme, míg ha halott az ember, sohasem találja a
villanykapcsolót. A halállal kapcsolatos legfőbb probléma történetesen az attól
való félelem, hogy nincs túlvilág. Lehangoló gondolat, különösen azoknak, akik
rendszeresen borotválkoztak. Sokan félnek attól is, hogy van túlvilág, de senki
sem tudja, hol üzemel. A dolgok pozitív egyenlegét erősíti viszont, hogy a
halál azon kevés dolgok közé tartozik, amelyeket puszta lefekvéssel lehet
gyakorolni.
Gondolják csak meg: valóban olyan rettenetes az öregség? Nem, ha rendszeresen
mostunk fogat! És miért nincsen ütköző az évek támadása ellen? Vagy egy jó
hotel Indianapolis belvárosában? Hm, hm.
Röviden, a legjobb azt tenni, hogy igyekszünk a korunkhoz illően viselkedni.
Ha tizenhat éves vagy, esetleg fiatalabb, próbálj meg nem megkopaszodni.
Másfelől viszont, ha elmúltál nyolcvan, különösen jól áll lecsoszogni az
utcára, és egy barna papírzacskót szorongatva ezt motyogni: "A császár ellopja
a cipőfűzőmet." Ne feledjük, minden relatív - vagy az kéne hogy legyen. Ha nem
az, újra kell kezdenünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése