2013. január 26., szombat
a szervezett bűnözés története az Egyesült Államokban - 2. rész
Dominick "A Herpetológus" Mione lelőtte a "Mázlista" Lucky Lorenzót (aki
onnan kapta nevét, hogy egy, a kalapjában felrobbant bomba nem végzett vele)
Chicago külvárosában. Válaszul Corillo és emberei Newarkig követték Mionét, és
egy fúvóshangszerbe dolgozták a fejét. Az eseményeknek ezen a ponján a Vitale-
banda, melyet Giuseppe Vitale (valódi nevén Quincy Baedeker) vezetett, akcióba
lépett a harlemi csempészet feletti hatalomért Irish Larry Doyle-lal, aki
olyannyira gyanakvó természetű gengszter volt, hogy soha senkit nem engedett
New Yorkban a hátába kerülni, így aztán piruettezve és körbe forogva járt az
utcán. Doyle akkor harapott fűbe, amikor a Squillante Construction Company úgy
határozott, hogy új irodaházukat bal alsó hatos hídjának tövében építik fel.
Doyle hadnagya, Kis Petey (Nagy Petey) Ross vette kezébe az irányítást;
ellenállt Vitale hatalomátvételi kísérletének, és Vitalét egy üres belvárosi
garázsba csalta azzal az ürüggyel, hogy álarcosbált rendeznek. Az óriásegérnek
öltözött Vitale mit sem sejtve besétált a garázsba, ahol gépfegyverekkel azon
nyomban szitává lőtték. Meggyikolt vezérük iránti lojalitásból Vitale emberei
minden további nélkül behódoltak Rossnak. Hasonlóképp cselekedett Vitale
menyasszonya, Bea Moretti táncosnő is, a 'Mondd: Kaddis' című nagysikerű
broadway-i musical üdvöskéje, aki végül hozzáment Rosshoz, bár később beadta
ellene a válókeresetet, mondván, hogy a férfi egy ízben kellemetlen kenőccsel
kente be.
Címkék:
alvilág,
belváros,
bomba,
csempészet,
fúvóshangszer,
garázs,
gengszter,
harlem,
kenőcs,
külváros,
lojalitás,
menyasszony,
new_york,
óriásegér,
táncosnő
2013. január 5., szombat
a szervezett bűnözés története az Egyesült Államokban - 1. rész
1921-ben Thomas Covello, "A Hentes" és Ciro ("A Szabó") Santucci megkísérelte
egységbe fogni az alvilág széttartó etnikai csoportjait, s elfoglalni Chicagót.
Mindez akkor hiúsult meg, amikor Albert ("A Logikai Pozitivista") Corillo
merénylet útján végzett Kid Lipskyvel, úgy, hogy egy ruhásszekrénybe zárta, és
szalmaszálon kiszívta a levegőt. Lipsky fivére, Mendy (alias "Mendy Lewis",
alias "Mendy Larsen", alias "Mendy Aljas") Lipsky meggyilkolására Santucci
Gaetano fivérének (akit "Pici Tony" avagy "Rabbi Henry Sharpstein" néven is
ismernek) elrablásával válaszolt. Csak több hét múltán szolgáltatta őt vissza
huszonhét malterosládába csomagolva. Ezzel megadta a jelet a vérfürdőhöz.
Címkék:
alvilág,
merénylet,
ruhásszekrény,
szalmaszál,
szervezett_bűnözés,
vérfürdő
2012. december 16., vasárnap
pillantás a szervezett bűnözésre
Nyílt titok, hogy Amerikában a szervezett bűnözés éves forgalma negyvenmilliárd
dolláros nagyságrendű. Ez valóban csinos összeg, különösképpen ha figyelembe
vesszük, hogy a Maffia vajmi keveset költ adminisztrációra. Megbízható források
szerint a Cosa Nostra tavaly hatezer dollár alatti összeget fordított
monogramos levélpapírra, gemkapocsra pedig még ennél is kevesebbet. Egyetlen
titkárnőt tartanak, aki maga végzi az összes gépelést, központjuk pedig
mindössze három szobából áll, amelyet a Fred Persky Tánciskolával osztanak meg.
Az elmúlt évben a szervezett alvilág vagy száz gyilkosságért volt közvetlenül
felelős, több százban pedig a 'maffiózók' közvetve működtek közre, egyrészt
bérmentes bérgyilkos-kölcsönözés, másrészt ezek kabátjainak felsegítése révén.
A Cosa Nostra tagjai az alábbi törvénysértő tevékenységekben vesznek részt:
hazárdjáték, kábítószer-kereskedelem, prostitúció, géprablás, uzsora, valamit
egy nagyméretű fehérhúsú hal átjuttatása a határon - erkölcstelen célból. E
korrupt birodalom szálai még a kormányba is elérnek. Alig néhány hónapja, hogy
két, szövetségi vádindítvány alatt álló bandavezér a Fehér Házban töltötte az
éjszakát, az Elnöknek pedig kénytelen-kelletlen a fotelben kellett aludnia.
2012. november 24., szombat
VIVA VARGAS! részletek egy forradalmár naplójából - 9.rész
'Augusztus 15.'
Elfoglaltuk a fővárost! A hihetetlen részletek a következők. Hosszas fontolgatás után az emberek úgy szavaztak, hogy utolsó reményünket egy öngyilkos akcióba vetjük, abban a hiszemben, hogy egy rajtaütéssel kizökkenthetjük egyensúlyából Arroyo túlerejét. A dzsungelen át a palota felé való menetelés közben az éhség és a kimerültség lassan elemésztette elszántságunk egy részét, s célunkhoz közeledve úgy döntöttünk, hogy taktikát változtatunk, és a könyörgéssel próbálkozunk. Megadtuk magunkat a palotaőrségnek, s az őrök ránk szegezett fegyverrel kísértek minket Arroyo elé. A diktátor enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy önként adtuk fel magunkat, s míg Vargast továbbra is fel akarta koncoltatni, minket, többieket eleven nyúzatott volna csak meg. E frissen jött lehetőség fényében, újraértékelve helyzetünket, pánik kerített minket hatalmába, és szétszaladva menekülni kezdtünk, miközben az őrök tüzet nyitottak ránk. Vargas meg én az emelet irányába futottunk, és menedéket keresve, Madame Arroyo budoárjába rontottunk, ahol az asszony épp Arroyo fivérével merült titkos gyönyörökbe. Mindketten zavarba jöttek. Arroyo fivére előhúzta revolverét, és a levegőbe lőtt. Ezzel, tudtán kívül, jelt adott egy zsoldoscsapatnak, amelyet a CIA bérelt fel, hogy segítsen kisöpörni minket a hegyekből cserébe azért, hogy Arroyo biztosította az Egyesült Államok jogait "Orange Julius"-féle narancsosstandok felállítására. A zsoldosok, akik az amerikai hintapolitika következtében maguk sem voltak tisztában vele, kihez is legyenek lojálisak, tévedésből a palotára támadtak. Arroyo és személyzete a CIA hitszegését gyanítva tüzet nyitott a behatolókra. Ezzel egyidőben meghiúsult egy, az Arroyo meggyilkolására szőtt maoista összeesküvés, mivel a péksüteménybe telepített időzített bomba idő előtt felrobbant, s a levegőbe röpítette a palota nyugati szárnyát, Arroyo feleségét és fivérét a tetőgerendákon keresztül katapultálva. Arroyo, svájci kötvényeit tartalmazó tárcáját megragadva, a hátsó ajtó felé sietett, ahol a mindig indulásra kész lökhajtásos gépe várta. Pilótája sűrű fegyverropogás közepette szállt fel, ám a viharos eseményektől megzavarodván rossz gombot nyomott meg, és a gép zuhanásba kezdett orral lefelé. Néhány másodperc múlva a zsoldosok táborába csapódott, akik tisztikaruk elvesztése miatt megadták magukat. Eközben Vargas, szeretve tisztelt vezérünk, leckét adott a briliánsan alkalmazott stratégiai kivárás művészetéből, melyet a kályha mellett kuporogva, egy dekoratív fikusz álcája mögött gyakorolt. Amint tiszta lett a levegő, lábujjhegyen a központi irodába osont, és átvette a hatalmat; mindössze annyi időre pihent meg, amíg a királyi frizsidert kinyitotta, és egy megbolondított sonkásszendvicset ütött össze magának. Egész éjjel ünnepeltünk, és mindenki nagyon berúgott. Később szót váltottam Vargasszal az ország vezetésének embert próbáló feladatairól. Noha hisz benne, hogy a szabad választások minden demokrácia alapját képezik, jobbnak látja kivárni, míg a nép műveltebb lesz, mielőtt szavazás lenne. Addig is egy jól működő átmeneti kormányzási. rendszert teremtett, mely az isteni monarchián alapul, s hűségemet azzal jutalmazta, hogy az ebédek idején a jobbján ülhetek. Továbbá az én felelősségem a latrina tisztaságának ellenőrzése is.
Elfoglaltuk a fővárost! A hihetetlen részletek a következők. Hosszas fontolgatás után az emberek úgy szavaztak, hogy utolsó reményünket egy öngyilkos akcióba vetjük, abban a hiszemben, hogy egy rajtaütéssel kizökkenthetjük egyensúlyából Arroyo túlerejét. A dzsungelen át a palota felé való menetelés közben az éhség és a kimerültség lassan elemésztette elszántságunk egy részét, s célunkhoz közeledve úgy döntöttünk, hogy taktikát változtatunk, és a könyörgéssel próbálkozunk. Megadtuk magunkat a palotaőrségnek, s az őrök ránk szegezett fegyverrel kísértek minket Arroyo elé. A diktátor enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy önként adtuk fel magunkat, s míg Vargast továbbra is fel akarta koncoltatni, minket, többieket eleven nyúzatott volna csak meg. E frissen jött lehetőség fényében, újraértékelve helyzetünket, pánik kerített minket hatalmába, és szétszaladva menekülni kezdtünk, miközben az őrök tüzet nyitottak ránk. Vargas meg én az emelet irányába futottunk, és menedéket keresve, Madame Arroyo budoárjába rontottunk, ahol az asszony épp Arroyo fivérével merült titkos gyönyörökbe. Mindketten zavarba jöttek. Arroyo fivére előhúzta revolverét, és a levegőbe lőtt. Ezzel, tudtán kívül, jelt adott egy zsoldoscsapatnak, amelyet a CIA bérelt fel, hogy segítsen kisöpörni minket a hegyekből cserébe azért, hogy Arroyo biztosította az Egyesült Államok jogait "Orange Julius"-féle narancsosstandok felállítására. A zsoldosok, akik az amerikai hintapolitika következtében maguk sem voltak tisztában vele, kihez is legyenek lojálisak, tévedésből a palotára támadtak. Arroyo és személyzete a CIA hitszegését gyanítva tüzet nyitott a behatolókra. Ezzel egyidőben meghiúsult egy, az Arroyo meggyilkolására szőtt maoista összeesküvés, mivel a péksüteménybe telepített időzített bomba idő előtt felrobbant, s a levegőbe röpítette a palota nyugati szárnyát, Arroyo feleségét és fivérét a tetőgerendákon keresztül katapultálva. Arroyo, svájci kötvényeit tartalmazó tárcáját megragadva, a hátsó ajtó felé sietett, ahol a mindig indulásra kész lökhajtásos gépe várta. Pilótája sűrű fegyverropogás közepette szállt fel, ám a viharos eseményektől megzavarodván rossz gombot nyomott meg, és a gép zuhanásba kezdett orral lefelé. Néhány másodperc múlva a zsoldosok táborába csapódott, akik tisztikaruk elvesztése miatt megadták magukat. Eközben Vargas, szeretve tisztelt vezérünk, leckét adott a briliánsan alkalmazott stratégiai kivárás művészetéből, melyet a kályha mellett kuporogva, egy dekoratív fikusz álcája mögött gyakorolt. Amint tiszta lett a levegő, lábujjhegyen a központi irodába osont, és átvette a hatalmat; mindössze annyi időre pihent meg, amíg a királyi frizsidert kinyitotta, és egy megbolondított sonkásszendvicset ütött össze magának. Egész éjjel ünnepeltünk, és mindenki nagyon berúgott. Később szót váltottam Vargasszal az ország vezetésének embert próbáló feladatairól. Noha hisz benne, hogy a szabad választások minden demokrácia alapját képezik, jobbnak látja kivárni, míg a nép műveltebb lesz, mielőtt szavazás lenne. Addig is egy jól működő átmeneti kormányzási. rendszert teremtett, mely az isteni monarchián alapul, s hűségemet azzal jutalmazta, hogy az ebédek idején a jobbján ülhetek. Továbbá az én felelősségem a latrina tisztaságának ellenőrzése is.
2012. november 2., péntek
VIVA VARGAS! részletek egy forradalmár naplójából - 8.rész
'Augusztus 12.'
Súlyosabbra fordult a helyzet. Amilyen szerencsém van, a gomba, amit étrendűk változatosabbá tételére gyűjtöttem, mérgesnek bizonyult, s noha az egyetlen igazán zavaró mellékhatás néhány apró rángógörcs volt, amelyen szinte mindenki átesett, az emberek reménytelenül letörtnek látszanak. 'tetejébe, a CIA átértékelte forradalmunk győzelmi esélyeit, következésképpen Arroyót és kabinetjét egy békéltető munkaebédre hívta meg Wolfie-hoz, Miami Beach-be. Ezt, valamint a 24 lökhajtásos bombázóból álló ajándékcsomagot Vargas enyhe hangulatváltozásként értékeli. A harci szellem továbbra is töretlen, s bár a dezertőrök aránya emelkedett, egyelőre csak a mozgásképesekre korlátozódik. Vargas kissé morózusnak tűnik, és rákapott az italra. Most az az érzése, hogy az Arroyo-rezsimben nem is lenne olyan kényelmetlen az élet, és azon tűnődik, vajon nem volna-e helyes visszahívni a dezertőröket, s a forradalmi eszméket feladva, rumba-zenekart alakítani. Közben az esőzések földcsuszamlást okoztak a hegyoldalban, amely álmukban a völgyszorosba sodorta a Juárez fivéreket. Küldöttet menesztettünk Arroyóhoz követeléseink módosított listájával, amelyből gondosan. kihúztuk a feltétel nélküli kapitulációjáról szóló passzusokat, és egy díjnyertes gazpacsó-receptet iktattunk a helyébe. Kíváncsi vagyok, mi lesz ebből!
Súlyosabbra fordult a helyzet. Amilyen szerencsém van, a gomba, amit étrendűk változatosabbá tételére gyűjtöttem, mérgesnek bizonyult, s noha az egyetlen igazán zavaró mellékhatás néhány apró rángógörcs volt, amelyen szinte mindenki átesett, az emberek reménytelenül letörtnek látszanak. 'tetejébe, a CIA átértékelte forradalmunk győzelmi esélyeit, következésképpen Arroyót és kabinetjét egy békéltető munkaebédre hívta meg Wolfie-hoz, Miami Beach-be. Ezt, valamint a 24 lökhajtásos bombázóból álló ajándékcsomagot Vargas enyhe hangulatváltozásként értékeli. A harci szellem továbbra is töretlen, s bár a dezertőrök aránya emelkedett, egyelőre csak a mozgásképesekre korlátozódik. Vargas kissé morózusnak tűnik, és rákapott az italra. Most az az érzése, hogy az Arroyo-rezsimben nem is lenne olyan kényelmetlen az élet, és azon tűnődik, vajon nem volna-e helyes visszahívni a dezertőröket, s a forradalmi eszméket feladva, rumba-zenekart alakítani. Közben az esőzések földcsuszamlást okoztak a hegyoldalban, amely álmukban a völgyszorosba sodorta a Juárez fivéreket. Küldöttet menesztettünk Arroyóhoz követeléseink módosított listájával, amelyből gondosan. kihúztuk a feltétel nélküli kapitulációjáról szóló passzusokat, és egy díjnyertes gazpacsó-receptet iktattunk a helyébe. Kíváncsi vagyok, mi lesz ebből!
Címkék:
cia,
dezertálás,
gomba,
harci_szellem,
lökhajtásos_bombázó,
mellékhatás,
morózus,
munkaebéd,
rángógörcs
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)




