lázadás - a nagy francia forradalom

'A Nagy Francia Forradalom', melyben a parasztok erővel a maguk kezébe ragadták a hatalmat, és nyomban új lakatokat szereltek a paloták ajtajaira,
nehogy a nemesek visszamehessenek. Ezek után óriási hacacárét csaptak, és jól mulattak. Amikor a nemeseknek végre sikerült visszaszerezniük a palotát,
maguknak kellett feltakarítaniuk, és rengeteg csikket meg kiégetett abroszt találtak.

lázadás - elnyomottak

A lázadó csoportokat "elnyomottaknak" nevezzük, és általában nyüzsögnek, zsörtölődnek vagy fejfájásra panaszkodnak. (Meg kell jegyeznünk, hogy az elnyomók sohasem lázadnak azért, hogy elnyomottak lehessenek, mivel ehhez alsóneműt kellene váltaniuk.)

lázadás - rendőrállam

Amikor az "elnyomás" túl kemény lesz, létrejön az úgynevezett rendőrállam, ahol is minden különutasság, úgymint vihogni, csokornyakkendőt viselni vagy az
elöljárót "Dugó"-nak nevezni egyaránt tilos. A rendőrállam megnyirbálja a polgári szabadságjogokat; a szólásszabadság ismeretlen fogalom, bár egy
magnófelvételre tátogni szabad. Nem tűrik a kormányt kritizáló véleményeket, különösen ami a tánckultúrájukat illeti. A sajtószabadságot szintén megnyirbálják, és az uralkodó párt "markában van" a sajtó, mely így az
állampolgárokkal csak a politikailag elfogadható gondolatokat, valamint a közrendet nem sértő sporteredményeket közli.

lázadás - elnyomók

Azokat a személyeket vagy pártokat, akik ellen fellázadnak, "elnyomóknak" nevezzük, és onnan ismerszenek meg, hogy látszólag minden móka az övék. Az
"elnyomók" általában öltönyt viselnek, földet birtokolnak, és késő éjszakáig bömböltetik a rádiójukat, anélkül, hogy rájuk dörömbölnének. Munkájuk a "status
quo" fenntartásából áll, ami azt jelenti, hogy minden változatlan marad, bár lehet, hogy kétévenként kifestenek.

lázadás - forradalom

Egy forradalom elkövetéséhez két tényező egyidejű fennforgása szükséges: valaki vagy valami, ami ellen lázadni lehet, és másvalaki, aki odadugja a képét, és
lázad. A viselet rendszerint utcai, és mindkét fél rugalmasan kezelheti az időt és a helyet, ám ha valamelyikük elmulasztaná a megjelenést, az egész
vállalkozás dugába dőlhet. Az 1650-es Kínai Forradalomban egyik fél sem jelent
meg, a teremre pedig súlyos pönálét kellett fizetni.