woody anekdotája Goethéről

A legmeggyőzőbb bizonyíték az ufók lézetésére magától Goethétől származik, aki 1822-ben egy furcsa égi jelenségről tett feljegyzést.
"Hazaúton a Lipcsei Lehangoló Fesztiválról - írta -, egy mezőn vezetett keresztül utam, amikor felpillantva, a déli égbolton több tüzes vörös golyóra lettem figyelmes. Nagy sebességgel alászálltak; és üldözőbe vettek. Azt
üvöltöttem, hogy zseni vagyok, következésképpen nem vagyok jó futó, de mindhiába. Harag fogott el, és átkokat szórtam rájuk, amire félelmükben
elrepültek. A történteket, megfeledkezvén arról, hogy süket, elbeszéltem Beethovennek, aki mosolyogva bólintott, és így szólt: - Jól van."

ufók - írásos bizonyítékok

Az ufókat legtöbben modern problémának tekintik, jóllehet a jelenséget már évszázadokkal ezelőtt megfigyelték. (Számunkra egy évszázad meglehetősen hosszú időnek tűnik, főként ha tartoznak az embernek, asztronómiai léptékkel azonban nem több röpke pillanatnál. Ezért aztán bölcs dolog állandóan kezünk ügyében tartani a fogkefét, és az első hívásra ugrani.) Egyes tudósok szerint azonosítatlan repülő tárgyak észlelésére már a bibliai időkben is volt példa.
Például a Leviták Könyvében egy passzus így szól: »Egy nagy és ezüst gömb jelent vala meg az Asszír Hadak felett, s Babilónia-szerte mindenütt
jajveszékelés és fogcsikorgatás kísérte, mígcsak a Próféták jól gatyába nem
rázták vala a sokaságot.«
Lehetséges-e, hogy ennek a jelenségnek köze lenne ahhoz, amit évekkel később
Parmenidész így ír le: »Három narancsszínű tárgy jelent meg hirtelen az
égbolton, s Athén belvárosát megkerülvén, a fürdők felett lebegtek, mire több
bölcs filozófusunk a törülközőjéért nyúlt«? Esetleg azokhoz a "narancssárga
tárgyakhoz", amelyeket egy nemrégiben fellelt, tizenkettedik századi ófelnémet
templomi kódex így említ: »Midőn tálbafele zümkhet meriztenék, ű hatulmus rőt
golót láta sisteregue ragyuguandani, tisztelt hölgyeim és uraim«?
Ez utóbbi beszámolóból a középkori papság arra a következtetésre jutott, hogy
a világ a végéhez közeledik, és csalódva vették tudomásul, hogy hétfőn mégis
munkába kellett állniuk.

ufók - lebegés

A leggyakrabban feltett ufókérdés ez: ha egyszer a csészealjak az űrből jönnek, miért nem lépnek kapcsolatba velünk a pilóták, ahelyett, hogy rejtélyesen lebegnének elhagyott helyek fölött? Saját elméletem szerint az idegen naprendszerből érkezett lények számára a "lebegés" a társadalmi érintkezés bevett módjának számít. Ez valóban kellemes lehet. Egyszer magam is hat hónapon át lebegtem egy tizennyolc éves színésznő vonzásában, és ez életem legjobb időszaka volt. Ne feledjük, hogy a más bolygókon kialakult "élet"-ről szólva többnyire aminosavakról beszélünk, amelyek nem igazán társasági lények, még koktélpartikon sem.

ufók - véges, vagy szétdurran?

Több modern asztronómus szerint az űr, érdekes módon, véges. Ez felettébb vigasztaló gondolat, különösen azok számára, akik mindig elhányják a holmijukat. Az univerzumról való gondolkodás kulcsa azonban az, hogy egyre
tágul, míg végül szétdurran, és eltűnik. Ezért aztán ha az irodában dolgozó lány tetszik, de nem az igazi, köss bátran kompromisszumot.

ufók - megfigyelő, vagy megfigyelt?

Dr. Brackish Menzies, aki a Mount Wilson Obszervatórium megfigyelője, vagy a Mount Wilson szanatórium megfigyeltje (a cikkből nem derül ki világosan,
melyik) azt állítja, hogy a fény sebességével utazónak a legközelebbi naprendszerből is több millió évbe telne az út, és a broadway-i darabok színvonalát tekintve, időpocsékolás lenne ez a túra. (A fénysebességnél gyorsabban utazni lehetetlen, de fölösleges is, mert az ember kalapját
minduntalan lefújná a szél.)