Az egyik leghátborzongatóbb történet 1975 augusztusában esett meg egy Long Island-beli férfival, Montauk Pointnál. "Az ágyban feküdtem tengerparti házunkban, de képtelen voltam elaludni, mert a jégszekrénybe tett mélyhűtöttcsirke járt az eszemben, amelyhez, úgy éreztem, jogom van. Megvártam, míg a feleségem elalszik, és lábujjhegyen kiosontam a konyhába. Emlékszem rá, hogy az
órára pillantottam. Pontosan négy-tizenötöt mutatott. Ebben egészen biztos vagyok, mivel a konyhai óránk már huszonegy éve elromlott, és mindig ugyanazt
az időt mutatja. Arra is figyelmes lettem, hogy a kutyánk, Júdás, furcsán viselkedik. A hátsó lábaira állva a 'De jó hogy lány vagyok'-ot énekelte.
Egyszerre a szoba ragyogó narancssárga színben kezdett játszani. Először azt
gondoltam, hogy a feleségem kapott rajta a torkoskodáson, és rámgyújtotta a
házat. Azután kinéztem az ablakon, és legnagyobb megdöbbenésemre egy
gigantikus, szivar alakú repülőt láttam, amely közvetlenül a fák lombja felett
lebegett az udvarban, és narancs fényt bocsájtott ki magából. Kővé dermedten
álltam, meglehet, hogy több órán át, igaz, az óránk továbbra is négy-tizenötöt
mutatott, úgyhogy nem könnyű megmondani. Végül egy nagy fémkéz nyúlt ki a
járműből, kiragadta a két csirkecombot a kezemből, és gyorsan visszahúzódott. A
gép ezután felemelkedett, és nagy sebességgel gyorsulva eltűnt az égen. Amikor
jelentettem az esetet a Légierőnél, azt mondták, hogy egy madárrajt láttam.
Tiltakozásomra Quincy Bascomb tábornok személyes ígéretet tett, hogy a Légierő
visszatéríti a két csirkecomb árát. De mind a mai napig csak egyet kaptam
vissza."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése