2018. július 27., péntek

Esszék Woody Allentől - 4.rész a takarékosságról

Az élet rögös útjain különösen fontos, hogy alapokat képezzünk, és sohase
szórjuk olyan ostobaságokra a pénzt, mint a körtelé vagy egy színarany kalap.
A pénz nem minden, de az egészségnél többet ér. Végül is az ember nem állíthat
be a henteshez azzal hogy: "Nézze csak, milyen jó színem van, a náthát pedig
még hírből sem ismerem", arra várva, hogy ezért majd valami árut kap. (Hacsak,
persze, a hentes nem idióta.) A pénz jobb, mint a szegénység, legalábbis anyagi
szempontból. Nem mintha boldogságot lehetne vásárolni érte. Vegyék csak a
tücsök meg a hangya esetét: a tücsök egész nyáron hegedült, míg a hangya
dolgozott és takarékoskodott. Amikor eljött a tél, a tücsöknek semmije sem
volt, a hangyát viszont melltáji fájdalmak gyötörték. Nehéz a rovarok élete. És
ne gondolják, hogy az egereknek könnyebb. A lényeg, hogy mindenki a tojásba
vágyik, de nem feltétlenül a legjobb öltönyében.
  Végül pedig véssük fel a kéménybe korommal könnyebb két dollárt elverni, mint
megtakarítani egyet. És az Isten szerelmére, ne fektessünk pénzt egyetlen olyan
brókerirodába sem, amelynek a partnerei közt Frenchy nevű cég található.

2018. július 16., hétfő

Esszék Woody Allentől - 2.rész egy nyári fa láttán

A természet minden csodái közül talán a nyári fa a legcsodálatosabb, kivéve
talán egy egeret, amely a "Hello Dolly"-t énekli kamásliban. Nézzük csak a leveleket, hogyan zöldellnek és leveledzenek (ha nem, akkor valami nem stimmel). Hallga, hogyan nyújtóznak az ágak az ég felé, mintha csak azt
mondanák: "Lehet, hogy csak egy faág vagyok, mégis szeretnék részesülni a társadalombiztosítás jótéteményeiben!" És mennyi változat! Luc ez a fa vagy
nyár? Vagy tán egy hatalmas vörösfenyő? Nem, attól tartok, ez egy évszázados tölgy, és már megint szamarat csináltál magadból. Persze felismernél egy fát
egy szemvillanásnyi idő alatt, ha a természet szülötte, a harkály lennél, de akkor már túl késő lenne, és soha nem indulna az autód.
  De vajon miért okoz egy fa sokkal nagyobb gyönyörűséget, mint, mondjuk, egy fecsegő patak? Vagy bármi más, ami fecseg, ha már itt tartunk? Mert dicsőséges
jelenléte sokkal nagyszerűbb, mint bármi másé itt a Földön, de a jelen kormány ideje alatt mindenképpen. Mint a költő mondja: "Csak az Isten tud fát
teremteni" - valószínűleg azért, mert olyan nehéz kitalálni, hogyan erősítsük
fel a kérget.
  Egyszer egy favágó éppen egy fát készült kivágni, amikor észrevette, hogy egy
szívet faragtak a törzsébe, két névvel. Ezt látva a favágó elrakta fejszéjét,
és inkább fűrésszel állt neki. A történet tanulsága nem egészen világos, igaz,
hat hónappal később a favágót megbírságolták, mert római számokra tanított egy
törpét.

2018. július 5., csütörtök

Esszék Woody Allentől - 3.rész az ifjúságról és az öregkorról

Az érettség valódi próbája nem az, hogy milyen öreg az ember, hanem az, hogyan
reagál arra, ha a belvárosban ébred, rövidnadrágban. Mit számítanak az évek,
különösen ha az ember bérlakásban lakik? Ne feledjük, hogy minden életkornak
megvan a maga öröme, míg ha halott az ember, sohasem találja a
villanykapcsolót. A halállal kapcsolatos legfőbb probléma történetesen az attól
való félelem, hogy nincs túlvilág. Lehangoló gondolat, különösen azoknak, akik
rendszeresen borotválkoztak. Sokan félnek attól is, hogy van túlvilág, de senki
sem tudja, hol üzemel. A dolgok pozitív egyenlegét erősíti viszont, hogy a
halál azon kevés dolgok közé tartozik, amelyeket puszta lefekvéssel lehet
gyakorolni.
  Gondolják csak meg: valóban olyan rettenetes az öregség? Nem, ha rendszeresen
mostunk fogat! És miért nincsen ütköző az évek támadása ellen? Vagy egy jó
hotel Indianapolis belvárosában? Hm, hm.
  Röviden, a legjobb azt tenni, hogy igyekszünk a korunkhoz illően viselkedni.
Ha tizenhat éves vagy, esetleg fiatalabb, próbálj meg nem megkopaszodni.
Másfelől viszont, ha elmúltál nyolcvan, különösen jól áll lecsoszogni az
utcára, és egy barna papírzacskót szorongatva ezt motyogni: "A császár ellopja
a cipőfűzőmet." Ne feledjük, minden relatív - vagy az kéne hogy legyen. Ha nem
az, újra kell kezdenünk.

2018. június 24., vasárnap

Esszék Woody Allentől - 1.rész korai esszék

A következőkben Woody Allen korai esszéi közül adunk közre néhányat. Késői esszéi nincsenek, mivel időközben kifogyott a megfigyelésekből. Talán ha Allen idősebb lesz, többet ért majd az életből, papírra veti újabb megfigyeléseit, azután visszavonul hálószobájába, és határozatlan ideig ott marad. Bacon esszéihez hasonlóan, Allenéi is tömörek és gyakorlati bölcsességtől átitatottak. Terjedelmi okok miatt kénytelenek vagyunk eltekinteni attól, hogy itt adjuk közre legmélyebben szántó kinyilatkoztatását, a "Bepillantás - kívülről"-t.

2018. június 13., szerda

Don Fabrizio étterme - 8.rész Fabian Plotnick étteremkritikus válasza az őt bírálóknak

Mr. Schmeederer tanúbizonyságát adja annak, hogy halvány fogalma sincs sem az éttermi árakról, sem a "Négy kvartettről". Maga Eliot úgy érezte, hogy 7 dollár 50 egy csirke tetrazziniért (szó szerint idézem egy 'Partisan Revue'-ben megjelent interjú alapján) "nem kizárt." Való igaz, a "Dry Salvages"-ben Eliot e koncepciót Krisnának tulajdonítja, igaz, nem egészen ezekkel a szavakkal.

Hálás vagyok Dove Rapkinnek az atomizált családdal kapcsolatban tett megjegyzéseiért, és Babcocke professzornak a beható nyelvészeti elemzésért, jóllehet kételkedem képlete helytálló voltában, és helyette az alábbi modellt javasolnám:
 a) némely tészta nyelvsaláta;
 b) minden nyelvsaláta nem spagetti;
 c) egyetlen spagetti sem tészta, tehát minden spagetti nyelvsaláta.

Wittgenstein a fenti modellt Isten létének bizonyítására használta, később pedig Bertrand Russell alkalmazta nem csak Isten létét bizonyítandó, hanem annak alátámasztására, hogy az Isten Wittgensteint túl alacsonynak találta. Végül Mondragon professzornak. Igaz, hogy a harmincas években Spinelli a Fabrizio konyhájában dolgozott - meglehet hosszabban, mint kellett volna. Mégis a javára írandó, hogy amikor a hírhedt Amerika-ellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság nyomást gyakorolt reá annak érdekében, hogy menüinek szövegezését "Tormaszószos csillaghal"-ról a politikailag kevésbé kényes "Tormaszószos fügé"-re változtassa, a Legfelsőbb Bíróság elé vitte az ügyet, és kikényszerítette a mára híressé vált jogszabályt, amely kimondja: "Az előételek teljes körű törvényi védelemre jogosultak az Alkotmány Első kiegészítésében foglaltak alapján."