Meg amit mondanak. A hallgatók megtanulják, hogy a hosszú, unalmas beszédek nem
olyan hatásosak, míg a rövid, "vidámakat" jól fogadják. Betekintés a gyakorlati
közönségpszichológiába: Miért van az, hogy a Gramps nevű, szeretetreméltó,
öregemberről szóló darab nem olyan érdekes a színházban, mint az előttünk ülő
tarkóját szuggerálva várni, hogy megforduljon? Vizsgálat tárgyát képezik a
színháztörténet érdekes vonatkozásai is. Például a dőlt betű feltalálása előtt
a színpadi utasításokat sokszor keverték össze a dialógusokkal, és a nagy
színészek gyakran hozták magukat kínos helyzetbe egy-egy efféle
megszólalásukkal: "John feláll, balra el." Ez természetesen gyakran vezetett
kellemetlenségekhez, és alkalmanként vaskos megjegyzésekhez. A jelenséget
részletekbe menően tanulmányozzuk, a hallgatókat a hibák elkerülése érdekében
szigorúan felügyeljük. Kötelező olvasmány: A. F. Shulte: 'Ki volt Shakespeare:
Négy nő?'
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése