Hat héttel később, a kivégzés előestéjén Cloquet magányosan ült cellájában,
és képtelen volt arra, hogy elhiggye az utolsó hónapok eseményeit - főleg a
tárgyalótermi elefántok fértek nehezen a fejébe. Másnap ilyenkorra már halott
lesz, gondolta. Cloquet mindig úgy tekintett a halálra, mint ami csak mással
eshet meg. - Úgy veszem észre, a kövérek gyakrabban járnak így - mondta az
ügyvédjének. Cloquet számára azonban a halál továbbra is elvont fogalom maradt.
Az ember halandó, de vajon Cloquet is az? A kérdés gondolkodóba ejtette,
azonban az egyik őr egy noteszlapra néhány egyszerű vonallal felvázolt rajza
mindent megvilágított. Nem volt kibúvó. Hamarosan nem lesz többé.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése