Cloquet és Brisseau évekkel korábban, drámai körülmények között ismerkedett
meg. Brisseau a Deux Magots-ban berúgott egy éjjel, és a folyó irányába
tántorgott. Abban a hiszemben, hogy már hazaért, levetkőzött, de az ágya
helyett a Szajnába vetette magát. Mikor megpróbálta magára húzni a takarót, a
keze vízzel folyt tele, és felüvöltött. Cloquet, aki abban a pillanatban éppen
a Pont Neuf hídján parókája kergetésével volt elfoglalva, meghallotta a jeges
vízből érkező kiáltást. Az éj szélfútta volt és sötét, s Cloquet-nak a
másodperc töredéke alatt kellett eldöntenie, kockáztassa-e életét egy bajba
jutott idegenért. Mivel azonban egy ilyen fontos kérdésben nem akart éhgyomorra
dönteni, sietve betért egy étterembe, és megvacsorázott. Vacsora után a
bűntudattól vezérelve horgászfelszerelést vásárolt, és visszatért, hogy
kipecázza Brisseau-t a folyóból. Először szárított léggyel próbálkozott, ám
Brisseau ravaszabb volt annál, semhogy ráharapjon. Végül Cloquet kénytelen volt
Brisseau-t ingyenes táncleckék ígéretével partközelbe csalogatni, majd egy
hálóval gyorsan kiemelte. Miközben Cloquet lemérte Brisseau súlyát és hosszát,
a két férfi barátságot kötött.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése